Ja. Keseberg nagy talány. Aki csak nyilatkozik róla, az igyekszik minél rosszabb színben feltüntetni. Az nagyjából biztos, hogy volt egy olyan eset, amikor egy elárvult (nem saját) gyerekkel egy ágyban aludt, és a gyerek reggelre meghalt. Állítólag ekkor még a felesége is azzal vádolta, hogy kinyírta a gyereket. De azért a többiek sem szentek. Elsőnek szerintem a hótalpas csoport (akik decemberben saját gyártású hótalpakon elinduknak gyalog lefelé tizenöten, és heten meg is érkeznek) fogyaszt emberi húst, miután néhány mérföld, és néhány nap menetelés után elfogy minden élelmük, és harminchat órán keresztül ülnek kör alakban az összes takarójukkal letakarva a hóviharban, úgy hogy végül teljesen betemeti őket a hó. Velük van Mr. Eddy, na ő is egy nagy rejtély, a hótalpasok között a napló szerint ő volt az, aki megakadályozta, hogy önkényesen kinyírbáljanak valakit, és azt egyék, és ő figyelmeztette az indiánokat is (Lewis és Salvadore), hogy a többiek azt fontolgatják, hogy megölik őket a húsukért. A napló szerint később a két fiatal indiánt legyengülve (egyiküket már holtan) megtalálják, és mivel a még élőn is látszik, hogy halálán van valaki irgalomból lelövi. Aztán persze feldolgozzák őket. Más beszámoló szerint mindketten éltek még. Szóval Eddy olyan mint valami kurvanagy emberséges faszagyerek, de aztán rájössz, hogy ezt a naplót utólag diktálta maga a főszereplő, a csodálatos Mr Eddy. Tény, hogy Eddy végig vadászni próbál, a hegyen és előtte is elejt egy két vadat, és a hótalpasokkal haladva is lő egy szarvast, tehát vitathatatlan érdemei vannak a csapat táplálásában, de a szavahihetősége már erősen megkérdőjelezhető, a társai beszámolójában példaként említik, hogy ha valaki valami nehezen hihetőt mondott, akkor a csoportban vissza szoktak kérdezni, hogy "Ezt Eddytől hallottad?"...

Breenék is fura szerzetek, az öreg ritkán ír mást, mint hogy merről fúj a szél, mennyire olvad, vagy fagy, és hogy Jajistenem segíccsé má! De azért elejti, hogy a többiek már fontolgatják a hullaevést. Szakértők szerint kizárt, hogy Breenék kihúzhatták volna a telet a hegyen anélkül, hogy ettek volna a halottak húsából, de az utólagos leírások mind úgy próbálják őket beállítani, mint olyan embereket, akiket a puszta hit táplált. Pedig csak szimplán együgyűek voltak mind, azok a bizonyos lelki szegények.

Az egyetlen pozitív figura (aki ettől még lehet hogy egy görény volt, csak ebben a történetben ez nem derül ki), John Stark, aki a harmadik mentőcsapattal érkezik, és út közben megtalálják a szabad ég alatt táborozó Breen famíliát, akik összesen tizenegyen vannak (más családokból is vannak velük gyerekek), és már egy hete ott dekkolnak. Ekkor hárman velük maradnak, hogy később lekísérjék őket a hegyről, a többiek pedig felmennek a tóhoz. A három ottmaradó hamar rájön, hogy a tizenegyből kilencet kézben kell vinni, mert olyan kicsik, vagy gyengék, hogy nem tudnak menni. Ekkor ketten arra szavaznak, hogy néhányat hagyjanak ott, egyedül Stark amondó, hogy mindenkit le kell vinni, így ő egyedöl felváltva viszi a legkisebbeket, és sorban mindenkit megmentenek. Közben persze jó sok lábujj lefagy. Lehet, hogy ez a leírás is ki van színezve, de utólag sok akkori gyerek emlékezik meg róla, mint személyes megmentőjéről, aki nélkül kipurcantak volna. Valamennyi fizetséget ezek az arcok is kaptak persze a fáradozásaikért, de nem jutottak fel a hegyre, hogy szétraboljanak a haldoklók cuccaiból, és nem is kaptak annyi napra napidíjat, mint akik a hosszabb útra mentek, úgyhogy Starknak ezt a húzását értékelhetjük már-már önzetlennek.

Fú kurvasok van ebben a sztoriban, simán előttem van hogy mekkora oszkárdíjas filmet csinálnék belőle, de legalább öt óra hosszú lenne. Ha Buzi cowboyok a hegyen kaphatnak oszkárt, akkor szerintem ez tuti nyerő...

Bocs akit nem érdekel, már azért írom kommentben, mert azt nem kötelező elolvasni, de ezt valahogy ki kell hánynom magamból, mert különben sose szabadulok tőle. Kényszert érzek, hogy ezen gondolkozzak.