...

Rákkendróóóólll!

előző rész
következő rész

Na, ez teljesen megtörtént. Majdnem. De mondjuk legalább öt százalékban. Ami pont arra elég, hogy bármit ami megtörténik ráhúzzunk bármire, ami nem történt meg, na mindegy...
_________________________________________________szűűűűrcs!
Szóval voltam egy ilyen teljesen elvetemült teázóban, frankón nem volt semmi, csak tea, kávé, meg szendvics. Ahogy Zápfogú mondta, ez azért egy nagyon kemény kihívás volt egy magamfajta harmadik szintű haladó alkoholista számára...

De mindegy ez volt, és komolyan egy nagyobb helyiségben fetrengtünk vagy két órán keresztül a babzsákokon, meg harminc centi magas asztalról ittuk a meleg vizet, amire a pincér térdelve pakolt le, satöbbi... Amúgy frankón nem lettem ratyi, meg nem lettem távolkeletikultúrabuzi, de ez a hely hamarosan teljesen leszedált, és nagy relaxáltan tespedtem a földtől tíz centire, amikor egyszercsak beállított egy középkorú pár, illetve a nő harminc alatti, a csocsesz meg inkább negyvenes vézna vörös mellényes kocka, és onnantól véget nem ért a cuppogás. Kurvára nem vágtam, hogy mi van, tippeltük, hogy biztos a szüleikkel laknak, vagy hogy házasság előtt nem tolnak, és ezért vannak ennyire kihegyezve ilyen idősen, mindenesetre úgy beszélgettek, hogy még az is, aki éppen beszélt, egy-egy szó között csámcsogott egyet a másikon, na ezt már nehéz volt elviselni...

Gondolkodtam, hogy közéjük baszom a teáskannámat, vagy hogy csak odamegyek, és a farpofáimat erősen az asztallapjukra szorítva összefingom magam, de aztán nem lett semmi, a többiek röhögőgörcsöt kaptak, én meg nagyon elfáradtam.

Cuppogók, ha olvassátok, legyetek átkozottak, és legyenek a gyerekeiteknek malacfarkaik!

Ez jobb mint a kapjátok be, nem?

Mostanában egyre köcsögebb vagyok?

Szóljatok hozzá!