...

Hogy repül az idő!

századik rész
előző rész
következő rész

Na erről beszéltem. Máris itt a kétszázadik rész. Durva vagyok eléggé. Pedig mostanában minden héten találtam ürügyet, hogy egy rész kimaradjon. Múlt hét pénteken például, amikor ezt fel kellett volna tenni, akkor amiatt volt kötelező orángután szintre inni az agyvelőmet, mert bronzérmesek lettek a fociban a kisgyerekek. Ha elég kreatív vagy, akár minden napra találsz kifogást.
_________________________________________ÓÓÓLÉÉÉOLÉOLÉOLÉ!
Hát boldog kétszázadik részt mindenkinek, főleg nekem.

Kicsit ugyan beárnyékolja, hogy a virtuális focicsapatom meg nagyarányú vereséget szenvedett a bajnokságban tegnap, és egy fityingem sincs, amiből javíthatnék a teljesítményen.

Nagyjából ennyi most.