...

Csak megmosom a hajam, és már indulok is!

előző rész
következő rész

Természetesen ezt hajmosás közben találtam ki. Illetve derengenek olyan képek, hogy kiskoromban amikor mosták a hajamat, és a szemembe ment a sampon, akkor én is kábé úgy verdestem a kezemmel, meg rikoltoztam, hogy "csípcsíp!", mint aki madárkásat játszik.
_______________________________________________Szúrszúrszúr!
Ez meg a gyapjúpulcsi.

Valamelyik nap a gyárban vagy fél órán keresztül beszélgettem egy kollégával, és minden tudásomra szükségem volt, hogy ne idegesítsem fel magam, mondjuk ez neki is köszönhető, mert ha más nem, legalább normális (majdnem kedves) hangnemben adta elő magát. Csak éppen eleve nem értette a kérdést amire választ szeretett volna kapni tőlem. Ezért hát meg sem tudta fogalmazni. Kicsit olyan volt mint az ominózus tufanoidos beszélgetésem. Nem tudta egyben feltenni az átfogó kérdést, hanem csak részleteit, és ahogy az összes részletre válaszoltam, kezdte előlről, hogy "igende akkor...". Végül megkértem, hogy írásban foglalja össze néhány mondatban, hogy szerinte mi történt, és hogy szerinte mi a kérdés. Mikor letettem, magam is csodálkoztam rajta, hogy mennyire türelmes voltam végig, és nyugtáztam, hogy mostmár biztosan készen állok a gyerekvállalásra.