Azért az se volt kutya, mikor valaki a cégnél 5-6 példányban kinyomtatta a marketing vezető fényképét, amin egy fecske úszógatyában, műbajusszal, sombreroban ácsorog. Kurvahülye fénykép, igazi alázás. Mindezt persze A4-esben. Ja és persze mindezt rózsaszín háttérrel, ami tudvalevőleg mindig begyűrődik. Mármint az a papír, amire sok rózsaszínt vagy pirosat nyomtatnak. Valószínűleg jobban átáztatja vagy melegíti a papírt.

Namármost, miután marketinges nyomtatta, úgy volt vele, hogy ő nem ér rá érte menni, mert most dolgozni kell - majd ebéd után átlibeg érte. Igenám, de a nyomtató leállt, beleakadt-gyűrődött papírral. És addig bizony nem indul újra, míg a papr begyűrve áll benne. Valamelyik sales-es (közülünk) odament, kitépkedte a papírt, összefestékezte az ingét vagy a zakóját (akkurvaanyádat, aztat) és mire kiszedte a papírt, olyan ideges lett, hogy faképnél hagyta a nyomtatót. Majd később visszajön a szerződésért, amit nyomtatott - talán addig valaki megcsinálja.

Jött a következő sales-es, az is összebaszta magát, darabokban szedte ki a fecskegatyás bajuszost és vöröslő, duzzadó fejjel ment tovább. Egész nap szegény marketinges góré cafatjait szedegettük a gépből. Aznap mindenki 3-4 órát várt a papírjaira. Na, így megy ez nálunk.

Matyikém, köszönöm a reklámot! Gyertek barátaim, olvasgassátok azt is a Bekex mellett/után. Köszi!
-
Böff - mondtam heves érzelmektől áthatva, aztán ellovagoltam a naplementébe.