Szuperhősök, robotok, meg pár zöldség
Vicces történetek és irodalmi igényességű versek
Csak mert nem mindenki szeret olvasni
Egy kis agytorna (az agyat nem mi biztosítjuk hozzá)
Ha épp rajongani akarsz
...
Katasztrófa
A középiskolai számítástechnika tanárom használta olyan gyakorisággal ezt a szót, hogy szerintem akkor ragadt rám, bár csak két hetente volt vele órám, és az is csak egy évig, mert utána megbuktam.
______________________________________________________Böfff!
Mondtam teljes apátiával, és utána elbukfenceztem a Szaturnusz második gyűrűjéig.
Ezt a viccet mindenki ismeri. Főleg azok mondogatják előszeretettel, akiknek nem erősségük a spontán humorizálás, és szarul mondanak vicceket (most nem akarom azt mondani, hogy nincs humoruk, de lényegében azok). Illetve humor nélkül még lehetsz jókedélyű. Na mindegy.
A számtech tanárról még annyi, hogy állandóan a zsebében vakargatta a répáját miközben előadott, és nem igazán vágta a számítástechnikát. Valószínűleg ezért kellett minden órának legalább a kétharmadát azzal tölteni, hogy random pulykákat osztogatott, legközelebb inkább menjenek moziba, ne az ő órájára, meg hogy ez itt a szellem háza, de nem a ghost busters, hogy ne tűnjön fel, hogy egy év alatt a legalapvetőbb DOS parancsok, a Win 3.fasztuggyahány, és egy kis plotterhasználat fért bele.
Ja, aki csak annyit szeretne hozzáfűzni, hogy dehát ez nem is volt vicces, azt inkább megkímélném. Még mindig kurvajófej vagyok.
Hozzászólások
Zé
Lehet tényleg egymás nem ismert személyiségei vagyunk, mert gyanús hogy ugyanaz volt a számtech tanárunk. Szintén fasz, szintén egy évig. :)
Bár így visszagondolva ő a pulykáknak nagyon nyalt, csak velünk volt féreg, illetve biztos megemlítetted volna a tizes erősségű hugyszag auráját, ha ő lett volna.
A szakmához meg annyira értett, hogy amikor lefagyott a gép, pánikbaesett és kijelentette, hogy addig nem megyünk haza amig meg nem csináljuk. :)
Láss csodát újraindítottam és megjavult.
A legjobb benne viszont az, hogy elhiszi magáról, hogy jófej.
Bár ílyen elvakultan tudnék én is hinni valamiben!
Cerkamatyi
Következő évben félkarú számtech tanárt kaptunk (vak törpék között süket mozgássérült a félkarú óriás alapon gondolom). A jobb karja helyén egy teljesen diszfunkcionális protézis fityegett. A szülők meg rendszeresen nyújtották neki a kezüket, amikor fogadóórán be akartak mutatkozni.
Zé
Látjátok gyerekek ezért nem szabad a nyomtatóba nyúlkálni!
Bakker milyen kényelmetlen helyzet. (kézfogás)
Pont a napokban beszélgettem, egy na még csak a hivatalos nem bántó megnevezést sem tudom. Szóval mozgásilag hátrányos helyzetűvel erről.
Hogy őt az zavarja, hogy másokat zavar, azaz inkább nem tudunk mit kezdeni vele. Megfagy a levegő körülötte.
És tényleg ezt érzem magamon is, hogy őőő jaj szegény, próbálok kedvesebb és figyelmesebb lenni mint mással.
A konklúzió az, hogy le kel szarni a helyzetét (persze segíteni lehet a lépcsőnél, ha tudjuk, hogyan tegyük, ha meg nem, megkérdezhetjük). :)
(Vannak olyanok akik kihasználják a helyzetük, hogy egy kis figyelmet kapjanak, vannak bunkók is, de csak úgy mint az emberek közt általában. Azt nem kell és nem is lehet másnak kárpótolni amit a természet vagy a sors elvett.)
Hozzászólás