Jómagam a kultúra nagy pártolója vagyok (böff), műemlék jellegű házban lakom, ahol a belső udvaron még egy szobor is van. A közelmúltban azonban a közös képviselet még egy verset is kiragasztott a hátsó (cseléd) lift ajtaja mellé, amellyel nap mint nap járok, ilyenkor néha a liftpadlón, néha a szobor homlokán, néha csak hanyagul a szomszéd virágcserepébe pöckölve oltom el a cigarettámat, mielőtt hazaérek.

Üdvözlöm a szépirodalom kedvelőit, én Cerkamatyi vagyok. Ez alkalommal a nagynevű Kérjük egy a "Hagyják szabadon a biztonsági sávot!", vagy a "Kedves utasainkat, hogy jegyüket, bérletüket..." kezdetűeknél talán kevésbé populáris, de művészi érettség szempontjából nem kevésbé kiforrott írását méltatom néhány mondatban.
Címe: "CIGARETTA CSIKKET SEM GYUFÁT,", az alcím pedig: "SEM CIGARETTÁT". Figyeljük meg, hogy a szerző már a cím papírra vetése során mennyire mesterien bánik az írásjelekkel, a nagybetűk alkalmazásával mennyire ki tudja hangsúlyozni mondandóját! A kifinomult elemző már itt érezheti a vers kereteit a végletekig feszítő allegóriát, amely a dohányáru fallikus jellegéből fakad. Noha végig semmilyen utalás nem hangzik el az aktusra, teszem azt, nem mondja hogy "szívjunk", vagy hogy "nyálazzunk meg", mégis már itt érezni lehet a túlfűtöttséget, amely minden jó művész, pláne poéta habitusát jellemzi (erre legjobb példa talán Sir Raji).
Ezt követi a meglepő, kétbetűs első versszak. "NE" A kétségbeesés ilyetén felkiáltásának a következő versszak adja meg a valódi mély értelmét, melyben a szerző még mindig csínján bánik az írásjelekkel, a nagybetűt gyakran aláhúzással egyidejűleg is merészen, gazdagon alkalmazza. "DOBJANAK LE SEM AZ ABLAKBÓL SEM A GANGRÓL" A költő itt szívhez szóló hangon kéri az emberiséget, hogy "csikkét" ne hajítsuk félre, férfiasságát ne ítéljük az ablakból kidobatás paradicsomból való kiűzetésére. Az igazi személyes hangnemet mégis leginkább az utolsó, egyfajta lezárásként szolgáló részben üti meg, melyben a lépcsőt említi, itt a nagy költő életrajzát ismerők felfedezhetik a szubjektív élmények megjelenítését. "A LÉPCSŐN SE DOBJÁK EL!" Hány megalázó visszautasítás -az ablakba, a gangon, a lépcsőn - fájdalma fakad ki ebben a néhány sorban, milyen mesterien oldja belső feszültségét egy versben a szexuálisan nem preferált emberi lény (erről Sir Raji könyvet tudna írni)!
A műkedvelők remélem egyetértenek velem, mikor ujjongva üdvözlöm a közös képviseletnek ezt a remek kezdeményezését. Jövő héten Figyelem egyik kevésbé ismert művét fogjuk áttekinteni, kérem tartsanak akkor is velem!