Szuperhősök, robotok, meg pár zöldség
Vicces történetek és irodalmi igényességű versek
Csak mert nem mindenki szeret olvasni
Egy kis agytorna (az agyat nem mi biztosítjuk hozzá)
Ha épp rajongani akarsz
A mi jogaink
Ettől függetlenül alapvetően nem bánjuk, ha valaki felhasználja ezeket, de van három feltételünk:
1. Ne változtass rajta semmit.
2. Jelöld meg a forrást.
3. Ne áruld pénzért.
Ezen kívül azt is szeretnénk kérni, hogy szólj róla. Szeretjük tudni, hol jelennek meg az alkotásaink.
Ha a fentiekkel nem egyező módon szeretnél felhasználni a Bekex tartalmából bármit, akkor előtte mindenképp egyeztesd velünk, különben jogsértésnek minősül. Nyugi, valószínűleg kellőképpen engedékenyek leszünk, mert amúgy tök jó arcok vagyunk.
Műveink hivatalos licensze emberi nyelven:
Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
Ugyanez ügyvédeknek megfogalmazva:
Creative Commons Legal Code
A Te jogaid
Kis segítség:
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára. Ez az emberi jog a szabad kommunikációt – mint egyéni magatartást és társadalmi folyamatot – biztosítja.
Egy későbbi, 58/1998. (X. 2.) Országgyűlési Határozat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételéről (mely határozatot az Országgyűlés az 1998. szeptember 22-i ülésnapján fogadott el), egyértelműen kimondja 10. cikkely 1. pontjában:
"Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió, televízió vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék."
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) közösség elleni izgatás címen rendelkezik a gyűlöletbeszédről. Az Alkotmánybíróság (AB) egy 1992-es döntésében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog előtérbe helyezésével szűkítette a közösség elleni izgatás tényállását: ebben kimondta, hogy a paragrafus gyalázkodást tiltó része alkotmányellenes, a gyűlöletre uszítást pedig szűk területre korlátozta. Az AB kifejtette azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába a sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő vélemények is beleférnek.
Ez számunkra szórakozás, és szórakoztatás.
Sekélyes? Talán. Ízléstelen? Helyenként lehet. Jogellenes? Nem.