Gomba robbant az arcába. Nem igazán tudta mire vélni a dolgot, de azért folytatta, amit már évekkel ezelőtt elkezdett. A csókolózás még így is, gombaszafttal beterítve, ha csak kényszerből, vagy megszokásból is. Nyál keveredett az iszonyú, keserű ízzel, a lány helyett a hányinger kacsintott fekete szemébe. Talán jobban is tetszett neki. Érezte, hogy hátán indiánok ássák sírjaikat, amire aztán később egy filmben, jobb esetben könyvben, bár már senki nem olvas, kocsmát építhet egy félszemű, kövér, nyolc általánost is alig végzett öreg özvegyember. Elátkozott whiskey. A csók még mindig nem ért véget, hogy is érhetett volna, így jár, aki a Végtelenséggel kezd komoly kapcsolatba. A gomba, a csók, vagy valami más hatására, de a srác gondolatban messze járt, visszatért a Városba. A házak összedőltek, a kutyák égő tetemein át kellett gyalogolnia, ember egy sem volt. Soha. A szmog, cigijének füstjével keveredik. Megpillantja a szobrot. Ismeretlen ősi istenséget ábrázol kürtöskaláccsal a kezében, kristálycukor és bamba vigyor a száján. Ha galamb lenne, most legszívesebben rászarna a buzi vigyorára. De nem galamb. Harang hangja szól a távolból, az állatok ijedten kapják fel fejüket. Könny csorog végig lassan a fiú arcán az erdőben csókolózás közben. SZÜN

Magyarázattal is tartozhatnék. De nem. Ha egyedül üldögélsz egy aprócska sötét szobában, ahol egyetlen társad egy régi tárcsázós telefon, amiről csak a meg nem született önmagadat tudod felhívni, percenként 240 FT + ÁFA, akkor mi a fasznak magyarázkodni. Nem éri meg, mondhatjuk, nincs is értelme. Persze nem azt mondom, meg lehet próbálni. Gomolyog a gondolat. Gondolattal gyógyítod a gondot? SZÜN

Marika néni, az idősödő, szemüveges tanárnő lépett be az osztályterembe. Mindenki elcsöndesedett. Marika néni megdicsérte az osztályt, nagyon jól sikerültek a múlt heti dolgozatok, kivéve persze Tominak, akinek most sem sikerült nulla pontnál többet teljesítenie, így most már halálbiztos, hogy újra kell járnia a harmadikat. Marika néni ezen kijelentését általános kuncogás fogadta, aztán a tanárnő csendre intette a csürhét, bejelenteni valója van. Ugyan mindjárt itt az év vége, és ilyen nem szokott előfordulni, most mégis új tanuló érkezik az osztályba, szeretné őt bemutatni. Fekete árny suhant be a terem ajtaján, a hőmérséklet fagypont alá csökkent, a gyerekek szívét elöntötte a rettegés. Srácok, szeretném bemutatni nektek új osztálytársatokat, ő a Halál, gyerekek, kérlek, köszönjetek szépen a Halálnak! SZÜN

Refrén: Züllik a galagonya, züllik a galagonya, kislányok a zongora tetején felhúzzák szoknyájukat

Németországból hazafelé jövet a vonaton felejtettem a táskámat. Beálltam hát az idegenlégióba. Nem annyira kemény, főleg ha egy hét után kiraknak. Menetelés közben lábon lőnek valahol a sivatagban, adnak egy kulacs vizet, egy kis kenyeret és egy ejtőernyőt… miafasz?!?! Jogosítvány nélkül, részegen, lakott területen százhússzal külföldön nem büntetnek meg, segítenek leparkolni, mert szegény neked már nem megy. Vajon tényleg van ilyen? Van. Nekem elhihetitek, én megcsináltam! Vagy várjunk csak… nem… nem is én voltam… Ilyen ha a nyári illatok összekeverednek a saját szagommal. SZÜN

Egy hosszú vicc kezdete. Egy fura figura, kovbojcsizmát, boxert, zakót és hatalmas kalapot viselt, bement egyszer a kocsmába. Indokolatlanul nagy lendülettel csapott a pultra és így szólt a kocsmároshoz, egy félszemű, kövér, nyolc általánost is alig végzett özvegyemberhez, aki egy indiántemetőre építette kocsmáját: Uram! Egy dupla Sárkánykoktélt, de most azonnal! A kocsmárosnak elakadt a lélegzete, kiejtette kezéből a poharat, amit éppen törölgetett. Na de… na de kérem… egy dupla Sárkánykoktél… tudja maga, hogy… Igen, persze hogy tudom! Iszonyatosan nehéz beszerezni az összetevőket, de isteni az íze! Épp ezért akarom! Mondta gonosz mosollyal az arcán a kalapos. De most nincs raktáron a… a fő alkotóelem… habogta a kocsmáros. Hát akkor mire vár? Azonnal induljon és szerezze be! Én addig innen el nem megyek, míg meg nem kapom, amit rendeltem! A félszemű egész testében megremegett, elöntötte a félelem az előtte álló út gondolatától, de nem tudott mit tenni, a rendelés az rendelés, el kellett indulnia. Jól van. Összeszedem a felszereléseimet, aztán megyek. Ígérem sietni fogok… amennyire ez lehetséges ilyen esetben. Sóhajtotta beletörődötten a kocsmáros, majd hátra ment a raktárba, leporolta a rég nem használt hatalmas vasládát, felnyitotta és egy percig csak bámulta tartalmát. Elmormolt egy imát, aztán szépen lassan felvette a hőálló bőrkabátot, megtöltötte a Végzet Shotgunját és zsebre vágta a fekete követ, amit még nagyapjától kapott. Egy utolsó pillantást vetett a falon lógó festményre majd elindult. Elindult megölni egy sárkányt. Folytatjuk… SZÜN

Refr: Züllik a galagonya, züllik a galagonya, kislányok a zongora tetején lehúzzák bugyijukat

Erdőkön át száll a zaj. Tombolva menekülés, az állatok megvadultak. A fiú megrémül, befejezné, de a csók nem engedi el. Harap, karmol, vér csöpög a fűre. Nevetés hallatszik, mintha a saját hangját hallaná tompán, egy kis szobából. Nem biztos benne, de talán apró bogarak másznak a testén. Fáj a csók, vér és könny csöpög a fűre. Az állatok már a Városban vannak, reggel a kávéhoz újságot olvasnak, metróval járnak, elhíznak, este pedig megverik a nőstényt. A gomba mérge elborítja a fiú agyát, első látásra halak hullnak kifelé a Végtelenség szeméből, valójában csak genny. Az üvöltés beteríti a Várost. A szobában megszólal a telefon. SZÜN

Valahol a Városban egy bolygóról elnevezett zenekar csap a húrok közé. Szerenádot adnak egy rókának, de ezt ők még nem tudják. A róka sem. Senki sem. Csak én. Akkor ezek szerint én adom a szerenádot. Csodálatosan szomorú pillanat, feljavítom hát egy olcsó, meleg sörrel. Jaj, nincs is ennél jobb. Fénykép készül rólunk, a holnapi újságok lehozzák. DÁJLIN ISZIK ÉS SZERENÁDOT AD EGY RÓKÁNAK!!! A VÁROS ÉRTETLENÜL ÁLL AZ ESET FELETT!!! Széttépem a holnapi újságot, koncentráljunk a mai estére. Tetszik a zene, táncba hívja a lábam, ám az illedelmesen visszautasítja a felkérést. Inkább nézem, ahogy a felnőtteket, a tisztes családapákat megszállják a gyermekkor szellemei. Könnyfakasztóan mulatságos. Szép lassan elhalkul a zene, a banda halványodik, én pedig egyedül maradok a Városban az olcsó, meleg sörömmel. SZÜN

Refr: Züllik a galagonya, züllik a galagonya, kislányok a zongora tetején szétteszik a lábukat