Jó estét kívánok, uram! Tiszteletem! Hogysmint van ma?

Ne haragudjon, hogy így ismeretlenül megszólítom, igazán a világért sem szeretném zavarni, de egy Önt is érintő dologról lenne szó. Nos, hogy is mondjam, szerintem Ön épp megerőszakol engem. Megkérhetném rá, hogy hagyja abba?

Uram! Figyelne rám egy kicsit? Egész pontosan azt szeretném, ha kihúzná a péniszét a vaginámból. Kérem! Eléggé fáj.

Bocsánat, megint én vagyok. Úgy látom, van köztünk egy kis félreértés. Én úgy gondoltam, hogy kihúzza teljesen, és kint is hagyja, nem pedig hogy kihúzza félig, aztán egyből visszanyomja, és ezt ismételgeti. Ne haragudjon, ha nem fogalmaztam elég világosan.

Uram! Nézze, igazán nem akarok tolakodó lenni, és isten ments, hogy megpróbáljam megszabni, mit csinál a szabadidejében, de értse meg, ez a szituáció nekem nagyon kellemetlen. Tudom, hogy mindenkinek más az ízlése, és biztos van, aki most szívesen lenne a helyemben, így nem is hibáztatom Önt, teljesen igaza van, egy próbát megért. Csak most már kérem, hagyja abba, jó?

Elnézést, nem akarok folyton panaszkodni, de a nyakamat is nagyon erősen szorítja, alig kapok levegőt, és a kése is megijeszt. Persze ezzel nem leszólni akarom, igazán szép kés. Csak így nekem szegezve még szokatlan.

De leginkább mégis maga a szexuális erőszak zavar. Tudja, számomra elég fájdalmas. Továbbá azt vettem észre, hogy vérzek is. Csorog a combomon, látja? Legyen kedves most már tényleg abbahagyni. Meglátja, még a végén Ön is össze fogja kenni magát. Előre is köszönöm!

Uram, ne haragudjon, hogy ismét szóvá teszem, de ha jól látom, még mindig nem hagyta abba. Kezdem azt hinni, hogy nem is félreértésről van szó, hanem alapvetően eltérőek a vágyaink. Én ugyanis azt szeretném, ha befejeznénk ezt az erőszakos koituszt, Ön viszont úgy látszik, hogy szívesebben folytatná. Álljunk hozzá konstruktívan! Működjünk együtt! Kezeljük felnőttek módjára! Nyilvánvaló, hogy valamelyikünknek engednie kell. Nem tenné meg Ön a kedvemért? Kérem! Végülis én vagyok a nő...

Hohó, támadt egy ragyogó ötletem! Mi lenne, ha Ön lenne szíves felhagyni a penetrálásommal, és én is felajánlanék valamit cserébe? Végülis belátom, elég önző dolog volt elvárnom, hogy abbahagyja, míg én semmit nem nyújtok érte. Nagyon egyoldalú magatartás, a szüleim egyáltalán nem így neveltek. Bocsásson meg, kérem. Szóval mondja csak, mit szólna, ha cserébe például sütnék Önnek valami finomságot? Hmm? Nem jó? Akkor kötök egy pulóvert. Nagyon jól tudok kötni, még anyukámtól tanultam. Most éppen csak bordó fonalam van otthon, de higgye el, szép pulóver lesz. Na?

Uram, nem tagadom, én is érzem, hogy kezdek idegesítő lenni az állandó nyavajgásommal, de tényleg komoly fájdalmat okoz nekem épp, és emellett egyáltalán nem reagál arra, amit mondok. Szerintem nem is figyel. Hagyja abba, kérem szépen! Halló! Abbahagyná? Uram! URAAAM!!! Süket talán?!?

Hogy micsoda? Tényleg süket? Te jó ég, milyen ciki, úgy röstellem... Itt ismételgetem, hogy hagyja abba a megerőszakolásomat, mint valami papagáj, miközben nem is hallja! Tiszta hülyét csináltam magamból, igaz? El sem merem majd mesélni otthon, ezen fognak röhögni három hétig! Hahahaha!

_________________________________