Azon a napon a világ épp nem tartott semerre sem, a bolygók össze-vissza álltak, a végtelenség tanácstalanul nézelődött körbe-körbe.

Régóta nem történt semmi itten, nem tudom, hogy a többiek mit csinálnak, én egy nagyobb projekten dolgozom éppen. Rímszerű. Haha. Mindegy. Addig is berakom az egyik első novellámat (kamaszkorom első fáziskésése), mert újat nem tudtam most. Én meg akarom, hogy legyen valami. Aztán csak jönnek majd, Kitartás.

Átman- a legnagyobb szuperhős

Háromrészes minisorozat befejező része, íme:

Háromrészes minisorozat második része, íme:

Háromrészes minisorozat első része, íme:

Helo!

(A stáb egy napja, avagy én megnyílok[?])

Az Ulpius-ház Kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan...

Rég nem írtam már semmit. Ezt se ide szántam, de valami kell.

Ok! Alkotói válság. Egy picit. De addig is. Legyen. Depressz...

- Ne sértődj meg, haver, de nem gondolod, hogy irdatlan nagy faszság, úgy megfenyegetni valakit, hogy szemmel láthatóan többen is vannak a társaságában, ráadásul maga a Halál is köztük van.

Kintről a telihold elég erősen világította be a kis termet ahhoz, hogy Tadeuszéknak ne kelljen felkapcsolniuk a villanyt.

- Na, most akkor szépen nyugodtan leülünk egy picikét, ti pedig elkezdtek mesélni nekünk!

Tadeusz miután belenyalt a vertigo koktélba, legnagyobb megdöbbenésére egy fura kis szobában találta magát.

Mina angyalfészkében enyhe füstölő- és tavaszillat terjengett.

Néha a dolgok igen furcsán alakulnak. Mondhatnám: megmagyarázhatatlanul. De most komolyan, nem?

A pofontól Tadeusz kiborult a zuhanykabinból, lendületből leszakította a mosdókagylót és mint egy levelibéka terült el a hideg csempén.

A kasza egyetlen milliméterre fékezett le Sir Eddy szeme előtt.

Sir Edgar McBeretvalatlan története

A Kocsma a Szőrös Takonyhoz lehetett volna olyan, akár bármelyik átlagos lerészegedésre szolgáló vendéglátó ipari egység a Földön. De nem olyan volt.