Újabb vendégszerző írt nekünk, kalmi90. Kövessétek a példáját, kakiljatok be, aztán írjátok meg nekünk részletesen a bekex [at] bekex [dot] hu-ra!

-----------------------

Megnyugtató volt az előző történeteket olvasni, ezek szerint nem csak én vagyok, akinek sikerült idősebb korban is beszarni.

Körülbelül 1-1,5 évvel ezelőtt történt.
Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi, azt leszámítva hogy diáknap volt a suliba tehát, elég laza volt a délelőtt épp csak meg kellett jelenni és azt csináltál utána, amit akartál. Ezt használtam ki, hogy sikerült nem nyilvánosan megejteni a dolgot. Az érkezés után erős hascsikarás kapott el, amit általában nem igazán bírok sokáig tartani. Az iskola WC forgalma meglehetősen nagy mivel több funkciót is betölt (pl: nem hivatalos dohányzó), csak azt nem, amire való. Egy ilyen kötetlen napon meglehetősen nehéz eltalálni azt az időpontot mikor épp üres egy-egy illemhely. Nekem elhiheted. Az összes mellékhelységbe voltak, am a különböző baráti társaságok más-más helyre mehetnek a lényeg, hogy a szükségben szenvedő nem talál üres fülkét se nyugodt körülményeket. Arra hogy ülőke vagy papír nincs arra már ki se térnék.
Visszatérve az eredeti történethez, tudtam h bárhol beszarhatok, csak a suliban nem ahol ismernek, megpróbáltam tehát hazajutni. Ez már azért is érdekes, mert vonattal kellett menni 20 km-t majd 2t sétálni. De én vagány vagyok megpróbáltam a lehetetlent. Utólag belegondolva elég lett volna pár métert sétálni a benzinkútig, kis forgalmú viszonylag tiszta van papír és ülőke is. Vagy a vonat Wc de az, hát…, igen vonat…
A vonatozást egyéb nehézségek nélkül túléltem, a séta már nehezebb volt én is tapasztaltam a pulzáló segglyuk érzését. Már-már kezdtem hinni a csodákban. Végre itthon, szaladok be az udvarra, de korai volt az öröm. Van egy rossz szokásom. Gyakran felejtem itthon a lakáskulcsot. Gondolom kitaláltátok már, hát akkor sem volt nálam. Az utolsó lehetőség hogy átszaladok mamához aki, a szomszédban lakik, neki van kulcsa hozzánk is. 2-3at léphettem, de tovább nem bírtam. Itt a vég. 2 alternatív megoldás közül választhattam volna, rossz cipős doboz vagy rossz vödör. Én a kettő közt félúton álltam. Sikerült a 2közül a 3.-at választani, a nadrágot. (Egy tanács: hasonló helyzetben ne gondolkozz sokat). Az első 2 rohamot még „megfogtam” bár éreztem, hogy ez már foltot hagyott. A 3. után már mindegy volt. Nem tudom, mennyire vagyok beteg, ha ez, akkor jól esett. Ajánlom mindenkinek egyszer megéri kipróbálni. Papír híján füzetlappal töröltem, ez a része már annyira nem volt jó, mert a tartalmat és ügyesen kellett félrelökni, hogy lehetőleg ne kenjem össze a többi cuccom. Később megnéztem mamát, ő sem volt otthon, tehát mindenképp beszartam volna.
1-2 óra múlva hazaért az öcsém és beengedett a házba is, addig origamiztam, hajót hajtogattam mert mást nem tudok.

________________________________________________________
Tanulság: Vigyél magaddal lakáskulcsot! És ne egyél baracklekvárt, ha tudod, hogy hasmenésed lesz tőle másnap!